Jogi dokumentumok

Adatkezelési szabályzat

Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Hódos Ügyvédi Iroda mint adatkezelő tevékenységének teljes egészére, valamennyi szervezeti egységére és összes foglalkoztatottjára.

Hatályos 2026. augusztus 1. napjától. Kelt: Budapest, 2026. július 31.

II. A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmének érvényre jutását, elősegítse az információs önrendelkezés megvalósulását. A szabályzat központi törekvése, hogy az ügyvédi iroda által kezelt személyes adatok tekintetében meghatározza az adatkezelés során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat, és ezen szabályokról megfelelő tájékoztatást adjon.

III. Jogszabályi háttér

Az ügyvédi irodai tevékenység keretében végzett adatkezelés és a jelen szabályzat megalkotása során elismerjük a hatályos jogszabályok kötelező jellegét, így különösen irányadónak tartjuk az alábbi jogszabályokban foglalt előírások rendelkezéseit:

• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016.04.27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR);
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);
• a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.);
• az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.);
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.).

Utalunk továbbá arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi irodai tevékenységre vonatkozó, kötelező szakmai szabályokat alkothat, határozatokat hozhat, amely szabályzatok és határozatok megtartása alapvető kötelezettségünk.

IV. Értelmező rendelkezések

A GDPR által adott fogalommeghatározásokat irányadónak tekintjük, amelyek közül a jelen szabályzat szempontjából az alábbiak bírnak kiemelt jelentőséggel:

Adatfeldolgozó

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Adatkezelés

A személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelő

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

Adatvagyon leltár

Az adatkezelő által kezelt személyes adatok körének és jellegének felmérését szolgáló dokumentum.

Adatvédelmi incidens

A biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Címzett

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

Harmadik fél

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

Képviselő

Az az Európai Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában.

Nyilvántartási rendszer

A személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.

Személyes adat

Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, pl. név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Technikai és szervezési intézkedések

Az adatkezelő által az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelően meghatározott eljárásrend annak biztosítása és bizonyítása céljából, hogy a személyes adatok kezelése a GDPR rendelkezéseivel összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Vállalkozás

Gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is. Ahol a jelen szabályzat az „ügyvédi iroda” kifejezést használja, azon a GDPR szerinti „vállalkozás” fogalmát kell érteni.

V. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek

Adattakarékosság

Az ügyvédi iroda az adatkezelést annak célja(i) szempontjából megfelelően és relevánsan, és a szükségesre korlátozva végzi. Ennek megfelelően az ügyvédi iroda nem gyűjt és nem tárol több adatot, mint amennyi az adatkezelés céljának a megvalósulásához feltétlenül szükséges.

Célhoz kötöttség

Az ügyvédi iroda a személyes adatok gyűjtését csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból végzi, és azokat nem kezeli ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon.

Elszámoltathatóság

Az ügyvédi iroda felelős a fentiekben részletezett alapelveknek való megfelelésért, továbbá igazolja ezen megfelelést. Ennek értelmében az ügyvédi iroda gondoskodik a jelen belső szabályzatban foglaltak folyamatos érvényesüléséről, az adatkezelésének folyamatos felülvizsgálatáról és szükség esetén az adatkezelési eljárások módosításáról, kiegészítéséről. Az ügyvédi iroda a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés igazolására dokumentációt készít.

Jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság

Az ügyvédi iroda az adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon végzi.

Integritás és bizalmas jelleg

Az ügyvédi iroda megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet.

Korlátozott tárolhatóság

Az ügyvédi iroda a személyes adatokat olyan formában tárolja, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tárolási kötelezettségre.

Pontosság

Az ügyvédi iroda adatkezelése pontos és naprakész. Az ügyvédi iroda minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek.

VI. Az adatkezelés jogalapja

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

Hozzájáruláson alapuló adatkezelés

Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

Szerződésen alapuló adatkezelés

Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.

Jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés

Az adatkezelés az ügyvédi irodára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Létfontosságú érdeken alapuló adatkezelés

Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.

Közhatalmi jogosítványon alapuló adatkezelés

Az adatkezelés közérdekű vagy az irodára ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

Jogos érdeken alapuló adatkezelés

Az adatkezelés az ügyvédi iroda vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

VII. Az adatvagyon leltár

Az ügyvédi iroda a tevékenysége körében végzett adatkezelésre vonatkozó, a GDPR és a jogszabályok által előírt kötelezettségeknek megfelelő technikai és szervezeti intézkedések megalkotása céljából adatvagyon leltárt készít. Az adatvagyon leltár tartalmazza a vállalkozás által kezelt összes adatkört.

Az ügyvédi iroda adatkezelési tevékenységével összefüggésben az adatvagyon leltárban meghatározásra kerülnek az alábbiak:

• az érintett [pl. ügyfél, munkavállaló];
• az adatkezelés megnevezése és célja [pl. jogszabályi kötelezettségen alapuló ügyvédi tevékenység ellátása, munkahelyi adatkezelés];
• a kezelt adatok köre [pl. név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, munkabér];
• esetlegesen kezelt különleges adatok köre [pl. szakszervezeti tagság, egészségügyi adatok];
• az adatkezelés jogalapja [pl. szerződés, jogszabály, jogos érdek];
• az adatkezelés időtartama [pl. számviteli törvény szerinti 8 (nyolc) év];
• kik férhetnek hozzá a személyes adatokhoz az ügyvédi irodán belül [pl. munkavállaló, jogi gyakornok, jogi asszisztens, könyvelő, könyvelő asszisztens, adminisztrációt végző munkatárs, minőségellenőr];
• ki számára kerülhet az adat továbbításra [pl. kamara, egyéb hatóság];
• alkalmaz-e az ügyvédi iroda adatfeldolgozót, ha igen kit, milyen célra és milyen személyes adatokhoz férhet hozzá és mennyi ideig tárolhatja a személyes adatokat [pl. bérszámfejtő, szerver üzemeltető, honlap üzemeltető].

Az ügyvédi iroda adatfeldolgozási tevékenységével összefüggésben (amennyiben van ilyen) az adatvagyon leltárban meghatározásra kerülnek az alábbiak:

• mely tevékenységéhez kötötten minősül az ügyvédi iroda adatfeldolgozónak;
• ki az adatkezelő, akinek a nevében az adatfeldolgozási tevékenységet végzi;
• milyen személyes adatokhoz fér hozzá;
• mennyi ideig tárolhatja a személyes adatokat.

VIII. Az érintett jogai és azok érvényesítése

Az ügyvédi iroda adatkezelési tevékenysége során a GDPR és az Üttv. rendelkezéseivel összhangban biztosítja az alábbi jogok érvényesülését:

A) (Közérthető) tájékoztatáshoz való jog

Minden adatkezelési jogalap tekintetében megilleti az érintetteket az a jog, hogy tömör, világos, átlátható és könnyen hozzáférhető formában, közérthetően, szabatosan és világosan megfogalmazott tájékoztatást kapjanak. A jelen szabályzat elsődleges rendeltetése, hogy segítse az eligazodást az ügyvédi iroda adatkezelési tevékenységével kapcsolatos kérdésekben. Az írásos tájékoztatáson túl az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az ügyvédi iroda indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül tájékoztatja az érintettet az egyéb érintetti jogokra vonatkozó érintetti kérelem nyomán hozott intézkedésekről.

Szükség esetén (figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát) a 30 (harminc) napos határidő további 60 (hatvan) nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. A tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítjuk. Ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a GDPR 15–21. cikke szerinti kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy (különösen ismétlődő jellege miatt) túlzó, úgy az ügyvédi iroda, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

• észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
• megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az ügyvédi irodát terheli.

Az ügynyilvántartás és iratkezelés körében az ügyvédi iroda a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi irodai tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi irodai tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.

Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

• az ügyvédi iroda által képzett ügyazonosítót,
• az ügyfél nevét,
• az ügy tárgyát,
• a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
• az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Az ügyvédi iroda az előző bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.

Az ügyekről vezetett nyilvántartásba az ügyvédi irodai kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi irodai tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv, az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az e törvényből fakadó feladatai ellátásához szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.

Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvédi iroda az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.

Az ügyvédi iroda a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi irodai tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvédi iroda részére történő kiadásáról, valamint az Üttv. szerinti nyilvántartás megőrzéséről.

B) Kötelező tájékoztatás

Amennyiben az ügyvédi iroda az adatokat közvetlenül az érintettől szerezte meg, úgy az ügyvédi iroda tájékoztatást nyújt az alábbiakról:

• az ügyvédi iroda és – ha van ilyen – az ügyvédi iroda képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
• az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
• a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
• a jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, az ügyvédi iroda vagy harmadik fél jogos érdekei;
• adott esetben a személyes adatok címzettjei;
• adott esetben annak ténye, hogy az ügyvédi iroda harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

A személyes adatok első megszerzésének időpontjában az ügyvédi iroda a fentieken túl az érintetteket tájékoztatja az alábbiakról is:

• a személyes adatok tárolásának időtartamáról;
• az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az ügyvédi irodától a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
• a hozzájáruláson alapuló adatkezelés bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
• a felügyeleti hatósághoz (Nemzeti Adatvédelmi Hatóság, továbbiakban: Hatóság vagy NAIH) címzett panasz benyújtásának jogáról;
• arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményekkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.

Ha az ügyvédi iroda a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatja az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

Az ügyvédi iroda a kötelező tájékoztatásnak többféle módon tehet eleget.

• A tájékoztatáshoz szükséges információkat az ügyvédi iroda „Adatkezelési Tájékoztató” elnevezésű dokumentumban közzéteszi a honlapján olyan módon, hogy az könnyen megtalálható és könnyen elérhető legyen bárki számára.
• A honlapon való közzététel mellett vagy helyett, az ügyvédi iroda választhatja az „Adatkezelési Tájékoztató” szerződés mellékleteként történő hozzáférhetővé tételét. Ebben az esetben elegendő az adott érintetti körre vonatkozó adatkezelési tájékoztatást az érintett rendelkezésére bocsátani. Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) részét nem képezheti az „Adatkezelési Tájékoztató”.

Ha a személyes adatokat az ügyvédi iroda nem az érintettől szerezte meg, az ügyvédi irodának a GDPR 14. cikk (5) bekezdés d) pontja értelmében nem kell tájékoztatást teljesítenie, hiszen a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség, így a jelen esetben az Üttv. alapján bizalmasnak kell maradnia.

C) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség

Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ha az Üttv. eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – az Üttv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Ha az Üttv. eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.

A titoktartási kötelezettség az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi irodai megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:

• az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
• az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
• azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az Üttv. 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed. A kamarai szervek és tisztségviselők az Üttv.-ben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.

A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel.

Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.

Az Üttv. szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

D) Hozzáférés joga

A hozzáférés joga minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.

Az érintett jogosult arra, hogy az ügyvédi irodától visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

• az adatkezelés céljai;
• az érintett személyes adatok kategóriái;
• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat az ügyfél közölte vagy közölni fogja;
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama;
• az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az ügyvédi irodától a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén ezen adatok törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
• az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az ügyvédi iroda az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát – az Üttv. által megengedett kereteken belül – az érintett rendelkezésére bocsátja.

Az érintett által kért további másolatokért az ügyvédi iroda az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel.

E) Helyesbítéshez való jog

A helyesbítéshez való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet. Az érintett erre irányuló kérelme esetén az ügyvédi iroda indokolatlan késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozóan pontatlanul kezelt személyes adatokat. Az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

F) Törléshez (elfeledtetéshez) való jog

A törléshez (elfeledtetéshez) való jog nem illeti meg az érintettet automatikusan, minden jogalaphoz kapcsolódó adatkezelés vonatkozásában.

Az ügyvédi iroda indokolatlan késedelem nélkül törli az érintettre vonatkozó személyes adatokat, ha a törlés elé az Üttv. szabályai azt lehetővé teszik, és az alábbi indokok valamelyike fennáll:

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
• az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását (hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén), és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
• az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés esetében;
• a személyes adatok jogellenesen kerültek kezelésre;
• a személyes adatokat az ügyvédi irodára alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.

Az érintett törlési kérelmének az ügyvédi iroda nem tesz eleget, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, az irodára alkalmazandó jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Amennyiben az ügyvédi irodához törlési kérelem érkezik, az ügyvédi iroda első lépésként megvizsgálja, hogy a törlési kérelem valóban a jogosulttól származik-e. Ennek érdekében az ügyvédi iroda elkérheti az érintett és az ügyvédi iroda között fennálló szerződés azonosítására szolgáló adatokat (pl. szerződés kelte), az érintett számára az ügyvédi iroda által kiállított irat(ok) megnevezését, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatok megadását (az ügyvédi iroda azonban nem kérhet azonosításként olyan plusz adatot, amelyet az érintettről nem tart nyilván).

Amennyiben az ügyvédi irodának eleget kell tennie a törlési kérelemnek, úgy köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a személyes adat az összes adatbázisból törlésre kerüljön.

Az ügyvédi iroda a törlésről jegyzőkönyvet vesz fel annak érdekében, hogy a törlés megtörténtét igazolni tudja. A jegyzőkönyvet az ügyvédi iroda képviselője vagy az(ok) a személy(ek) írja(ák) alá, aki(k)nek erre a munkaköri leírása nyomán jogosultsága van. A törlési jegyzőkönyv tartalmazza:

• az érintett nevét;
• a törölt személyes adattípust;
• a törlés időpontját.

Az ügyvédi iroda tájékoztatja a törlési kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

G) Az adatkezelés korlátozásához való jog

A korlátozáshoz való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.

Az ügyvédi iroda az érintett kérésére korlátozza az adatkezelést, ha azt az Üttv. lehetővé teszi, és az alábbiak valamelyike teljesül:

• az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvédi iroda ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
• az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
• az ügyvédi irodának már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
• az érintett a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés esetében tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az ügyvédi iroda jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az előző pont alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az ügyvédi iroda tájékoztatja a kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

H) Tiltakozás

A tiltakozás joga az érintettet a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés adatkezelési jogalapok esetében illeti meg.

Az ügyvédi iroda az érintett tiltakozás iránti kérelme esetén a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

I) Adathordozhatósághoz való jog

Az adathordozhatósághoz való jog a hozzájáruláson vagy a szerződésen alapuló adatkezelés jogalap esetében illeti meg az érintettet, ha az adatkezelés automatizált módon történik.

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, az érintett által egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta.

IX. Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását az ügyvédi iroda annak érdekében végzi, hogy a GDPR-nak való megfelelést nyomon tudja követni és igazolni tudja.

Az ügyvédi iroda az adatkezeléseiről legalább az alábbi nyilvántartásokat vezeti:

• adattovábbítás nyilvántartása;
• érintetti jogok érvényesítése iránti kérelmek és az arra a vállalkozás által adott válaszok nyilvántartása;
• hatósági megkeresések és az arra a vállalkozás által adott válaszok nyilvántartása;
• adatkezelés megszüntetése iránti kérelmek nyilvántartása;
• ügyfelek nyilvántartása;
• munkaviszonnyal összefüggő személyes adatok kezelésének nyilvántartása;
• munkaerő-felvétel nyilvántartása;
• adatvédelmi incidensek nyilvántartása.

Az ügyvédi iroda a nyilvántartásait legalább az alábbi tartalommal vezeti:

• az ügyvédi iroda neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;
• az adatkezelés céljai;
• az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése;
• olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják;
• adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk;
• ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;
• ha lehetséges, a technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

A nyilvántartásokat az ügyvédi iroda írásban, elektronikus formában vezeti.

X. Beépített és alapértelmezett adatvédelem

Az ügyvédi iroda a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt a GDPR rendelkezéseiben foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.

Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ezek az intézkedések különösen azt kell, hogy biztosítsák, hogy a személyes adatok alapértelmezés szerint a természetes személy beavatkozása nélkül ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

A megfelelő szintű adatbiztonsági intézkedések meghatározása érdekében az ügyvédi iroda a kezelésében lévő minden egyes adatállományt a védelmi igény szempontjából értékel, és biztonsági fokozatba sorol.

Az egyes adatkezelések biztonsági fokozatának megállapításához elemezni kell:

• a kezelt személyes adatok jogosulatlan megismerésével, megváltoztatásával, törlésével, a hardver- és szoftvereszközök megrongálásával járó kockázatot és a várható kárt;
• azt, hogy helyreállítható-e a sérült adatállomány, valamint az esetleges helyreállítás ráfordításait, a személyes adatok reprodukálásához szükséges adatforrások rendelkezésre állását, a manuális háttérnyilvántartásból az elveszített adatok pótlásának lehetőségét;
• azt, hogy a kezelt személyes adatok jellegére tekintettel indokolt-e megkülönböztetett biztonsági előírásokat alkalmazni;
• az adatbiztonságot veszélyeztető más kockázati elemeket.

Az ügyvédi iroda fizikai, logikai és adminisztratív eszközök együttes alkalmazásával mozdítja elő az adatvédelem magas szintjének érvényesülését.

XI. Adatvédelmi incidensek kezelése

Amint az adatkezelő tudomására jut az adatvédelmi incidens, azt indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés 72 órán belül nem tehető meg, abban meg kell jelölni a késedelem okát, az előírt információkat pedig – további indokolatlan késedelem nélkül – részletekben is közölni lehet.

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az ügyvédi iroda indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

XII. Az ügyvédi irodai adatkezelés jogalapja

Az ügyvédi iroda az Üttv. 29. §-a értelmében írásbeli szerződés alapján végzi tevékenységét. A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja. Az adatok kezelésének jogalapja a szerződésen alapul, a szerződést aláíró fél és a rá vonatkozó személyes adatok vonatkozásában.

Így pl. ha az ügyvédi iroda e-mailt küld a vele kapcsolatot teremteni kívánó ügyfél által megadott e-mail-címre, annak adatkezelési jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás. Ha az ügyvédi iroda az ügyfél személyes adatait a megbízási szerződés keretében, a vállalt üggyel összefüggésben kezeli, úgy az ügyvédi iroda adatkezelésére a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor. Ha az ügyvédi iroda az Üttv. szerinti ügyfél-azonosításra vagy pl. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti ügyfél-átvilágításra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét teljesíti, az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontján alapul. A kirendelés kapcsán kifejtett ügyvédi irodai tevékenység során alkalmazott adatkezelés jogalapjául a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szolgál.

XIII. A foglalkoztatással összefüggő adatkezelések

Az ügyvédi iroda az általa kiírt álláspályázatokban az elérhetőség feltüntetése mellett hivatkozik az Adatkezelési Tájékoztatójára. Amennyiben az ügyvédi iroda az állás betöltését követően is tárolni kívánja a pályázó által beadott iratokat, úgy ehhez az álláspályázó hozzájárulását kell kérni.

A pályázat elbírálása után az eredménytelen pályázók személyes adatait tartalmazó adathordozókat a pályázónak – kérésére – 90 (kilencven) napon belül vissza kell küldeni, vagy a pályázónak a személyes adatai további pályázatok során történő felhasználására vonatkozó hozzájárulása hiányában meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről (törlésről) jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az ügyvédi iroda a munkavállalók adatait a Mt. vonatkozó rendelkezései alapján kezeli, és – a GDPR adatkezelési alapelveinek betartása mellett – a munkavállalókat az Mt.-ben meghatározottak szerint adekvát tájékoztatással látja el.

XIV. Az adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozó rendelkezések

Ha az adatkezelést az ügyvédi iroda nevében más végzi, az ügyvédi iroda kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés GDPR követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

Az adatfeldolgozó az ügyvédi iroda előzetes írásbeli eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés vonatkozásában az ügyvédi iroda és az adatfeldolgozó szerződést kötnek. Ezen szerződés az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az ügyvédi iroda kötelezettségeit és jogait határozza meg.

Az adatfeldolgozó és a nála személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az ügyvédi iroda utasításának megfelelően kezelheti.

XV. Hatályba léptető és záró rendelkezések

A jelen módosított és hatályosított szabályzat 2026. 08. 01. napján lép hatályba.

Budapest, 2026. július 31.